2020. január 25., szombat

A tavasz ígérete...

Álmosan pislákolnak 
a hajnali fények, 
melyek a ködben 
szinte elenyésznek. 

S ahogy lassan 
ébredezik a város, 
felidézem magamban 
az éjszaka látott álmot. 

Fagyos a levegő, 
kint terpeszkedik a tél, 
a Lelkem az egyetlen, 
amit nem lep be a dér. 

S bár dermesztő hideget 
hord még a szél, 
két szerető Szív dobogása 
már tavaszt ígér. 

Mert bár a szemeddel látsz, 
de csak a szíveddel érzel, 
mégsem érted igazán, 
mit nem tapinthatsz kézzel. 

S ha nem tudnád, 
mit is kezdj a téllel, 
várd a kikeletet, 
s töltsd meg a szívedet 
reménnyel!

~ Csillagfényke ~